�letkor t�bl�zat:

H�nap: M�rcius

Scaregypt egy �jabb tikkaszt� h�s�gt�l uralt napnak mondott b�cs�t, ahogy az �g sz�p lassan �tadta tiszta, vil�gosk�k sz�n�t a r�zsasz�nes, majd s�t�tlil�s sz�rk�letnek, hogy azt�n teljes s�t�ts�gbe boruljon minden �s a leveg� is �jra l�legezhet�, h�v�sebb legyen.

Anubis piramis form�j� palot�j�ban a szolg�l�k egyes�vel gy�jtott�k fel az el�udvaron �ll� f�klya sorokat amik megvil�g�tj�k a befel� vezet� utat. A folyos�kon is egyt�l egyig f�kly�k t�ze lobog, amit�l minden kellemes, r�gies hangulatot kap. Nem mintha Anubisnak nem lenne �ram ell�t�s a h�z�ban, csak elmond�sa szerint „ragaszkodik n�ha a hagyom�nyokhoz”, pont ez�rt alak�ttatta ki ezt a rezidenci�j�t piramis alakban, hogy megfeleljen a k�rnyezetnek. Ez csup�n egyike a sok m�sik ingatlan tulajdon�nak, amit vil�gszerte birtokol. De ez mind k�z�l a legkedvesebb sz�m�ra, m�g akkor is ha nem sok id�t tud itt t�lteni, elv�gre elfoglalt Istens�g. Ez a haz�ja, r�ad�sul itt nevelkedik k�t le�nya is, akikre �gy vigy�z, �s �rizteti �ket ak�r a legdr�g�bb kincset. Nem meglep�, hogy itt tartja a legt�bb �sszej�vetelt is, ha valami fontos dologr�l van sz�, az eff�le vend�gesked�sek �s priv�t tan�cskoz�sok az Istenek k�z�tt nem t�l gyakoriak ebben az orsz�gban, hisz mindegyik�k elfoglalt, de ez is egy rutin, mikor ki ker�l �pp sorra h�zigazdak�nt!

A nap folyam�n m�r j� n�h�ny Isten meg�rkezett, az ut�djaik �s saj�t szolg�ik k�s�ret�ben, de a hivatalos cerem�nia vacsor�ra m�g v�rni kell, mert akik t�volabb laknak, csak m�snap futnak be. Minden id�ben el�k�sz�tve v�rja az uralkod�kat, az elv�r�soknak megfelel�en...Anubis szem�lyes irod�ja k�nyelmesen, b�rfotelekkel van berendezve, hogy egyszerre t�bb vend�get is fogadhasson. Term�szetesen az ir�asztal sem maradhat el, amin most is halomnyi pap�r �s tekercs is sorakozik, sz�pen elrendezve, mert a h�zigazda maga int�zi �zleti �gyeit �s ahogy beosztottakt�l is megk�veteli a rendezetts�get �s fegyelmet, ezt � is hasonl�k�ppen betartja. De ez az este most nem a munk�r�l sz�l, hanem az Istens�gek k�z�tti bar�ts�gos besz�lget�sr�l egy-egy poh�r pezsg� mellett, ami val�sz�n�leg valamilyen �nnepi alkalom miatt ker�lt kibont�sra, de igaz�b�l senkit nem �rdekel az oka.

-Hm teh�t visszautas�totta a megh�v�sod megint? –Horus elgondolkodva figyeli pohar�nak tartalm�t, az egyik fotelben �lve.

-Igen, vissza...nem �rtem mi�rt nem tud norm�lisan viselkedni? –Anubis meglep� m�don az ir�asztal�n �l, ujjai k�z�tt sz�rakozottan forgatja a pohar�t.

-Egyszer� a v�lasz: Istenn�. K�ptelens�g kiigazodni rajtuk, mint minden n�n. –Sobek felhorkan �s sz�lesen elvigyorodik.

Anubis r�pillant f�lszemmel, majd v�zcsepp: -Te m�r csak tudod...

Sobek nevetni kezd, majd fej�t cs�v�lja �s egy mozdulattal leh�zza az italt: -Macska...a macsk�k ilyenek! A le�nya se lehet sokkal szel�debb...Hmm megk�stoln�m az�rt...

-Sobek k�rlek, ne a fiatalabbak el�tt...-Horus v�zcseppel n�z r�.

-Ugyan m�r! A fiad m�r nem gyerek! Tudja, hogy mi kell a n�knek, nem igaz k�ly�k? –vigyorogva n�z fel Horus fotele mellett csendben �lldog�l� Hortitifre.

Hortitif meglep�dve, s�t kicsit megszeppenve pillant Sobekre, k�zben feltolja cs�r�n szem�veg�t: -�-�n nem...

-�n �gy hallottam fia van neki, nem l�nya. –f�lbeszak�tva Hortitifet, �jra Anubis sz�lal meg: -De ki tudja? Olyan r�gen tal�lkoztam vele...tal�n az�ta mindkett� van neki, s�t meglehet eg�sz hadseregnyi kismacsk�ja sz�letett. –gonoszk�s mosoly.

-Oh, csak nem te tehetsz arr�l is Sobek? –Horus is elmosolyodik sokatmond�an.

-H�h! T�vedtek! Semmi k�z�m az � ut�daihoz! De megtisztel� a felt�telez�s, viszont nekem el�g k�t le�nygyermek is, akikr�l gondoskodnom kell.

-K�r, hogy a feles�ged �s fiatalabbik l�nyod most nem tartott veled. Meg�rtem, t�l sok mostan�ban a sz�nyog...Viszont rem�lem Sohaila csatlakozik hozz�nk holnap, elv�gre a fiatal herceg is hivatalos bemutat�sra ker�l mindenki el�tt. –Anubis is k�zben lekorty�lja ital�t.

Sobek b�logat: -Igen, igen...Az �tkozott mal�ria. �n magam is alig l�tom m�r �ket, de legal�bb Renenetnek van alkalma tanulni �s gyakorolni a gy�gy�t�st az anyja sz�rnya alatt. Sohailar�l meg ne is besz�lj�nk, kb. sosem l�togat m�r haza, ami�ta megkapta a feladat�t...

-Hm, de a feles�ged nem csak sz�l�szn�? –Horus k�rd�n n�z r�.

-F�k�nt, de sok mindenhez �rt, az orvos az orvos. –v�llat von.

-Sohaila meg az apja makacss�g�t �s hat�rozotts�g�t �r�k�lte. –Anubis felnevet. –J� lesz �jra l�tni, m�r k�sz feln�tt n�...De ez a feladat amit adt�l neki, nem t�l...megal�z� kicsit? Elv�gre � harci kik�pz�st kapott �s...

-...dajka lett. –fejezi be Horus, figyelve a krokodil Istent.

-M�g nem el�g k�pzett ahhoz, hogy egy hadsereget vezessen �s az ilyen �rz� v�d� feladat is fontos lehet. Vegy�k �gy, hogy ez is a kik�pz�s�nek r�sze. K�l�nben meg a kis herceget tan�tja tov�bb a harc m�v�szet�re.

-Sosem lehet el�g kor�n kezdeni...b�rcsak az �n l�nyaim is �rdekl�dn�nek ilyesmi ir�nt. –Anubis fels�hajt. –De folyamatosan a divat, ruh�k, meg egy�b badars�gok...

-Tiffnek se �rtana, ha v�gre elkezden� tanulni a harcokat, legal�bb az �nv�delmet...-Horus felpillant fi�ra, aki gyorsan ker�lve apja tekintet�t a k�nyvespolcok fel� pillant, majd indul is tanulm�nyozni a rengeteg felsorakoztatott k�tetet. Horus csak hangtalanul s�hajt egyet.

-Valakinek okosnak is kell lennie a csal�dban! –Sobek hars�nyan felnevet, de miel�tt b�rki is reag�lhatna, az iroda ajt�n kopog�s hallatszik.

-Tess�k...-Anubis az ajt� fel� ford�tja tekintet�t, nyilv�n minden percben v�rta, hogy egy szolga bejelent�ssel �rkezik.

�s csakugyan, egy egyiptomi viseletbe �lt�ztetett szolg�l� nyit be, meghaj�lva a t�rsas�g el�tt: -Anubis Nagy�r, meg�rkezett Thoth Istens�g �s le�nya Thiti. –ezzel azonnal f�lre�ll az ajt�b�l �s Thoth m�ris bes�t�l az irodahelyis�gbe, fejbiccent�ssel k�sz�nve.

-Thoth, �dv bar�tom, r�gen tal�lkoztunk! –Anubis mosolyogva pattan le az asztalr�l hozz� l�pkedve �s kezet fog vele.

-�dv Anubis, el�g r�mes volt az utunk, nagy a formalom �s a meleg...

-Csak nem elf�radtatok? –Sobek is fel�ll a fotelb�l, k�zben megveregeti Thoth v�ll�t.

-Na �s az ifj� Istenn� hol marad? –Horus is odal�p a kis csapathoz, kiss� meglep�dve int a m�r csukott ajt� fel�.

-Eln�z�st, Thiti m�r nagyon t�relmetlen�l v�rta, hogy �jra tal�lkozzon a legjobb bar�tn�j�vel, �gy most nem tisztel meg minket a t�rsas�g�val. –Thoth k�nos mosolyra h�zza cs�r�t �s v�zcsepp.

-Oh h�t persze...nem is j�rt Sun�l m�r...vagy egy hete? Az el�g hossz� id�, nem igaz? –Anubis felnevet, a t�bbiek pedig csatlakoznak hozz�.

Mindek�zben a h�tt�rben, Hortitif buzg�n vizslatta a k�nyveket, vagyis tettette mag�t, mivel „f�l f�llel” a feln�ttek diskurzus�t figyelte eddig. Thoth �rkez�se �ta, nagyon is izgatott lett, s�t mikor meghallotta Thiti nev�t, majdnem ujjong�sban t�rt ki, de vissza kellett fognia mag�t. /Ok�, most senki sem figyel r�m...itt az ideje megsz�kni innen!/ �vatosan, oldalazva indul el az ajt� fel�, mintha csak �gy sz�rakozottan tov�bb n�zegetn� a k�nyveket a polcokon. Mikor �pp a kilincsre teszi kez�t...

-Hova igyekszel fiam? –sz�lal meg Horus, a t�bbi Isten is Hortitifre pillant.

-�h...�-�n...-megszeppenve pillant apj�ra. –Csak go-go-gondoltam, kimegyek k-k-k-kicsit...

-M�g el�g meleg van kint.

-Hadd menjen, unalmas lehet neki a mi t�rsas�gunk. –Anubis mosolyogva pillant testv�r�re.

Hortitif meg sem v�rva a v�laszt, m�ris kislissz�l a szob�b�l, gyorsan beh�zva maga ut�n az ajt�t �s nagyot s�hajt megk�nnyeb�lve. /J�...akkor most megkeresem Thitit! Vajon hova mehetett?/ Elindul a folyos�n n�zel�dve, k�zben gondolkodva, ujj�val sz�rakozottan cs�r�t piszk�lgatja. /Mit is mondott Thoth? Oh igen! Hogy Ankhesenamunhoz ment!...Merre is van az � szob�ja...?/ Meg�ll egy pillanatra, majd elkapja egy mellette els�t�l� szolg�l�n� karj�t, az meglepetten, majd gyorsan fejet hajtva �ll meg el�tte:

-Jaj Hortitif �rfi, eln�z�st k�rek, nem vettem �szre!

-Nem g-go-gond...Merre van Ankhe-khe-kh...iz� Su szob�ja? –k�nos mosollyal ny�gi ki a mondat utols� r�sz�t.

A szolg�l�n� pontos �tbaigaz�t�st ad, Hortitif b�logatva igazolja, hogy figyelt r�, majd mosolyogva megk�sz�ni �s m�ris indul tov�bb, igyekezve a megadott emeletre. /J�v�k m�r Thiti dr�g�m! Jaj...Mit mondhatn�k neki el�sz�r?? „Oh mennyire hi�nyozt�l, hadd cs�...”/ Megr�zza fej�t. /Nem ez h�lyes�g...Tal�n: „Thiti, hogy hogy itt vagy?”...De hisz tudtam m�r, hogy itt van! ���h!/ Duzzogva fonja �ssze karjait mellkasa el�tt gondolkodva. /”Thiti, nagyon sexy vagy ma!”...De mindig az! Ezzel csak megs�rten�m! Nem j�, nem j�!/ K�zben meg�rkezik Ankhesenamun szob�j�nak ajtaj�hoz, de nem mer kopogni. Bentr�l nevetg�l�s hallatszik.

-H�t nem hiszem el! M�g mindig nem vette a lapot? –Su nevetve d�l el �gy�n kiter�lve.

-Nem �s �n ezt m�r nem b�rom! Annyira...gyerekes, elegem van bel�le! –s�hajtva d�l el mellette Thiti.

-De id�sebb n�lad...hogy lehet gyerekes? –Su most has�ra fordul lepillantva bar�tn�j�re.

-Nem tudooom...szerintem minden pasi ilyen! Vagy t�vedek?

-Hmm nem tudom, az�rt nem volt olyan sokkal dolgom...

Thiti gonoszk�san elmosolyodik: -M�g mindig szerelmes vagy bel�...?

-�h nem, dehogy! Csak...n�ha hi�nyzik kicsit...-elkezd ujj�val rajzolgatni a takar�j�ra l�thatatlan cs�kokat.

Thiti p�r pillanatig csendben figyeli, majd fels�hajt: -Su, szerintem felejtsd el...�t m�r nem l�tod t�bbet...nem akarlak elkeser�teni ezzel, de ezt te is tudod.

-Igen, tudom, de olyan j� volt vele! M�sk�pp n�zett r�m, mint m�sok! Neki nem csak egy hercegn� voltam, akinek minden szav�t lesik! � legal�bb norm�lisan viszonyult hozz�m �s j�l is b�nt velem!

-Teh�t �rtette a dolg�t. –Thiti felkuncog.

-Igen, azt �rtette. –Su is vele kuncog.

-Szerintem szerencs�d, hogy ap�d nem tudott r�la, vagy nem der�lt f�ny erre az eg�sz kapcsolatra, mert ha megtudn�...

-Ha most megtudn�, m�r nem igaz�n sz�m�tana. �gy �rtem mit tudna tenni? Semmit. M�r nincs itt...azt sem tudom hova lett! Csak �gy elt�nt.

-Nem lehet, hogy m�gis az � keze van a dologban? –n�z k�rd�n Sura, k�zben ujj�val j�t�kosan feltekeri Su egyik hajtincs�t.

Ankhesenamun ijedten pillant r�: -De akkor...ez azt jelenten�, hogy...!

De miel�tt befejezhetn� kopognak az ajt�n. A l�nyok �sszerezzennek hirtelen, egyszerre kapj�k fel fej�ket az ajt�ra n�zve.

-B�jj be! –sz�lal meg Su bizonytalan pofival.

Hortitif nyit be szint�n bizonytalan�l, tekintete el�sz�r Su�val, majd Thiti�vel tal�lkozik �s m�ris halv�nyan elpir�l. Sz�ra nyitja cs�r�t, de miel�tt b�rmit is mondhatna, szem�vege lecs�szik �s a f�ldre pottyan.

-Oh jaj n-ne-ne! –teljesen zavarba j�ve t�rdepel le keresg�lve, kez�vel tapogatva, hogy hova eshetett?

-Hortitif? �hm...szia –Su k�nos mosollyal m�szik le �gy�r�l l�pkedve hozz� �s felveszi �t k�zben a szem�veget is, amit azt�n a fi� kez�be nyom.

Thiti v�zcseppel figyeli az esem�nyeket, tov�bbra is fekv� poz�ci�ban. /Remek...m�r csak ez a t�kkel�t�tt hi�nyzott! Minek j�n csak �gy ide? Egy�ltal�n mit keres Su szob�j�ban? Mi a fen�t akar?!...Jah, valami rokona ha j�l eml�kszem./

-K�-k�k�-k�sz...-Hortitif nehezen kiny�gi, mik�zben felrakja cs�r�re szem�veg�t �s mosolyogva n�z Sura. –Szia...Sziasztok! –hirtelen Thitire pillant, de azt�n gyorsan vissza az el�tte �ll� l�nyra.

-Mit akarsz? –Su f�l szem�ld�k�t felh�zva, fonja �ssze karjait mellei el�tt, k�rd�n n�zve r�. –Azt hittem tudod merre van a szob�d? Vagy ap�m k�ld�tt ide?

-Nem! Ne-nem! Csak...r�g fu-futottunk �-�ssze �s go-go-gondoltam megl�togatlak...ho-hogy vagy? –tov�bbra is bizonytalan, k�nos arckifejez�ssel figyeli Sut.

-K�sz, megvagyok. Ahogy l�tom te sem v�ltozt�l...miben seg�thetek?

Hortitif gyorsan megr�zza fej�t, majd lopva Thiti fel� pillant: -Nem akarok za-zavarni...majd k-k�s�bb be-bebe-besz�l�nk! –ezzel gyorsan h�tat ford�t �s kisiet a szob�b�l, beh�zva maga ut�n az ajt�t.

Ankhesenamun s�hajtva cs�v�lja meg fej�t �s indul vissza, felm�szva �gy�ra Thiti mell�, aki most vigyorogva n�z r�.

-Bocsi...nem tudom mit akart igaz�b�l, meg azt sem, hogy Horus b�csik�m minek kell mag�val cipelje mindenhova? J�hetne n�ha csak �gy mag�t�l is l�togat�ba. Ideges�t� egy alak...

-Lehet bej�ssz neki! –Thiti felnevet.

-F�jj! Ne is mondj ilyeneket! Az unokatestv�rem...sajnos. –Su elh�zza sz�j�t, majd mint aki megvil�gosodik, t�gra ny�lnak szemei. –Nem �n! Hanem te! –mutat Thitire.

-�n?! Ezt honnan veszed?? –Thiti meglep�dve k�ny�k�l fel az �gyon.

-Tuti az�rt j�tt ide! M�sk�pp nem szokott csak �gy megl�togatni engem, r�ad�sul a szob�mban! Biztos ap�m mondta, hogy itt vagy!

-De...jaj ne m�r! Ez m�g viccnek is rossz! –fintor.

-H�t...te akart�l �j pasit, itt az alkalom! –Su felnevet csettintve egyet ujjaival.

-Neeem, �n �s �?? Soha! –Thiti hat�rozottan megr�zza fej�t. –Szerintem � m�g a gyerekess�get is t�lsz�rnyalja...kiz�rt! –�jra megr�zza fej�t, m�g karjait is feltartja X alakban tiltakozva.

Ankhesenamun csak tov�bb nevet, cukkolva bar�tn�j�t, azt�n �tt�rnek m�s t�m�kra, divat magazin n�zeget�sre �s egy�b hasonl� elfoglalts�gokra, ami sz�pen az �jszak�ba ny�lik �t.

Ez id� alatt, az eg�sz piramis-palota is egyre csendesebb lesz, ahogy az itt tart�zkod� sz�rnyek sz�p lassan nyugov�ra t�rnek, felk�sz�lve a holnapi nagy napra! Hortitif viszont m�g nem siet, � a kis k�rbe�p�tett bels� udvarban s�t�l, egyik oldalon a p�lmaf�k alatt. Kellemes az id�, m�g egy kis sz�l is megindult, k�zben a Hold f�nye t�kr�z�dik az udvar k�zep�n h�z�d� hatalmas medence felsz�n�r�l, ami v�gigk�s�ri a fasort. M�lyen gondolataiba mer�lve �szre sem veszi, hogy csatlakozik mell� egy p�tt�m kisl�ny, aki k�v�ncsian megy mellette figyelve l�p�seit, farkinc�j�t cs�v�lva, azt�n sz�rakozottan pr�b�l vele egyszerre, ugyanabban a temp�ban mas�rozni, ezzel igencsak vicces, katonaszer� l�pteket imit�lva.

-Hova megy�nk? –sz�lal meg a kisl�ny, csilingel� hangj�t�l pedig a fi� majdnem sz�vbajt kap.

Hortitif ijedten ugrik egyet, az egyik fa t�rzs�hez tapadva, szem�vege ism�t leesik a f�ldre, ahol reccsen�s ut�n, alr�bb cs�szik kicsit. Asenath pislogva n�z a szem�vegre, majd Hortitifre.

-A-Asenath? Te-te vagy az? –Hortitif elengedi a f�t, hunyorogva pr�b�l �sszpontos�tani a kisl�nyra.

-Igen...mit csin�lsz? Nem kell m�r a szem�veged?

-De...de...ne-nem l�-l�tod v�letlen�l? –k�nos pofival t�rdepel le, pr�b�lva kitapogatni a f�ld�n.

-�n l�tom, de te nem l�tod igaz? Akkor mi�rt nem kell? Mi�rt dobtad le?...Mit csin�lsz most �pp? –l�pked �s let�rdepel mell� figyelve Hortitif mozdulatait. –Ez valami j�t�k? Megtan�tasz engem is? J�tszani akarok!

Hortitif fels�hajt: -E-ez nem j�t�k A-Asenath, l�gy sz�ves k-k-keresd meg neke-kem a szem�veg-gem, mert m-m�g t�ged sem l�-l�tlak rendesen n-n�lk�le...

-Ha nem j�t�k, akkor mi�rt kell �n megkeressem?

-Mert �-�n nem l�-l�-l�tom, hogy h-hol van...

Asenath b�lint egyet lassan, majd fel�ll a szem�veghez s�t�lva �s felveszi, k�v�ncsian megn�zegetve, m�g fel is teszi orr�ra �s meglep�dve pislog: -Oh...hopsz...

-Mi-mi az?

-H���t...azt hiszem ez bibis lett. –leveszi a szem�veget �s �tadja Hortitifnek, aki egy-k�t sikertelen pr�b�lkoz�s �s mell� ny�lk�l�s ut�n v�g�lis �tveszi t�le �s visszarakja cs�r�re.

Ekkor veszi �szre, hogy csakugyan, a szem�veg egyik lencs�je megrepedt! Asenath fej�t oldalra d�ntve figyeli, l�bon helyben “hint�zva”.

-Uhh ba-ba-basszus...�-�tkozott ba-balszeremcse! Ez�rt m�g a-a-apa r�m z�d�tja az egeket...-szomor�an fels�hajt, mint aki v�gleg vesztett.

Asenath felkuncog: -Nem szabad cs�ny�kat mondani...ba-ba-basszus! –nevetg�l.

-Ne-nem kellene u-ut�nam ism�telned. –de � is felnevet, k�zben le�l a fa mellett tal�lhat� feh�r m�rv�ny kocka padra. –Gye-gyere cs�ccs. –megpaskolja maga mellett a helyet.

Asenath cuki mosollyal fel�l mell� a padra, l�bait l�b�lva k�rd� tekintettel pillant Hortitifre: -Mit csin�lsz itt kint?

-Ugyanezt k�-k�rdezhe-hetn�m t�led is...Ne-nem ke-k-kellene m�r aludnod?

-Nem akarok!...Mi�rt besz�lsz �gy? Ez olyan fura...Senki m�s nem besz�l �gy, akit ismerek! Akkor te mi�rt?

Hortitif megr�zza fej�t: -Mo-mondtam, hogy ne-nem tehet-tek r�la! �gy sz�-sz�lettem...

Asenath b�logat, majd k�rbe pillant az udvaron: -Nem akarsz j�tszani valamit? Van sok bab�m, j�tszhatn�nk egy�tt!

-Mo-most nem igaz�n...

-De esk�v�t rendezhetn�nk! Tudod, egyszer majd a n�v�remnek is lesz esk�v�je, �s �n akkor k�sz akarok lenni! Tudni akarom mi hogyan megy...Neked lesz esk�v�d? Mi�rt nem te veszed el a n�v�remet? –izgatott pofi, m�g kezecsk�it is �k�lbe szor�tja.

-A-az, ne-nem lehet! �n az u-u-u...rokonotok va-vagyok...-k�nos mosollyal pillant m�sfele. –Ne-nekem m�s tetszik.

-M�s? Kicsoda? �n ismerem? Biztos ismerem! Naaa!

-Sze-szerintem ne-nem ismered...-apr� mosoly. /Jobb ha hallgatok, mert a v�g�n ha elmondom neki, m�g elkotyogja Thitinek, vagy Sunak �s az nagyon k�nos lenne...Nekem kell besz�lnem Thiti dr�g�mmal, n�gyszemk�zt...min�l hamarabb!/

-Oh, az k�r!...Te ismered a herceget? Apa azt mondta, hogy holnap Sohaila egy herceggel �rkezik majd! Azt is mondta, hogy „fontos esem�ny ez, �s viselkedjetek rendesen!” –megkem�ny�ti hangj�t amennyire csak tudja, ut�nozva Anubis szigor� arckifejez�s�t �s hangnem�t.

Hortitif felnevet, k�zben Asenath folytatja: -M�g azt is mondta, hogy fiatal a herceg �s m�g azt is, hogy majd j�l meg�rtem magam vele, mert...�hm...elfelejtettem. Te tudod mi�rt? Ismered? Ki az?

-Ne-nem ismerem. Sosem l�-l�ttam, cs-csak hallottam r�la...

-Oh akkor biztos az�rt fontos esem�ny igaz? Mert senki nem ismeri m�g! Most fogj�k megismerni! Most sz�letett, hogy m�g nem ismerj�k? –kicsit �sszezavarodott, homlok�t r�ncolva n�zi Hortitifet, aki ism�t csak nevet.-Mi olyan vicces? –de � is nevetni kezd.

-Semmi, cs-csak aranyos vagy. –elmosolyodik. –Fi-figyelj A-Asenath, a n�v�redhez gyakran j�n l�-l�-l�togat�ba Thiti?

-Thiti? Igen, sokszor itt van. –b�logat. –Olyankor sosem foglalkoznak velem...-durci pofi.

-�s...cs-csak Thiti szokott l�-l�togat�ba j�nni? E-e-egyed�l?

Asenath kicsit elgondolkodik, l�tszik rajta, hogy t�ri a fej�t. Hortitif csendben figyeli v�rva v�lasz�t, kicsit agg�dva, hogy nem azt fogja hallani amiben rem�nykedik.

-Nem.

-Ki-kicsod�val j�n akkor?! –ijedt fej. –F�-f�rfi az i-illet�??

Asenath b�logat, l�bait l�b�lva: -Igen, de nem tudom kicsod�k azok...

-Mi-mmi? Ho-hogy �rted a-azt, hogy k-k-kicsod�k?

-H�t, t�bb sz�rny is j�n! Tudod, olyanok akik seg�tenek neki, mint nekem is szoktak sok mindenben. –cuki mosoly.

Hortitif megk�nnyebb�lten s�hajt fel, amint leesik neki, hogy mir�l is besz�l a kisl�ny: -�-�rtem m�r! /Teh�t a szolg�l�k k�s�rik, nem a bar�tja...vajon akkor nincs senkije?/

-Te nem vagy �lmos? –pillant fel r� Asenath.

Hortitif nemet int: -De t-te go-gondolom igen...Jobb ha le-lefe-fekszel...

-Nem vagyok �n sem �lmos! –k�zben viszont j�l l�that�an mag�ba fojt egy �s�t�st �s az udvarra vezet� ajt� fel� pillant. –�hm biztos keresnek...d�h�sek lesznek r�m megint...

-Cs-csak �gy elj�-j�tt�l?

Asenath nem v�laszol, csak felpattan a padr�l �s szaladni kezd az ajt� fel�: -Suuu!

Csakugyan az ajt�ban Ankhesenamun jelenik meg, aki elkapja �s �t�leli h�g�t nevetve: -H��, lassabban! Mit keresel itt ilyen k�s�n? M�r mindenhol kerest�nk.

-Vele voltam! –mutat Hortitif fel�. –� olyan viccesen besz�l. –kuncog.

Su pislogva pillant Hortitif ir�ny�ba, majd apr� mosoly �s int neki: -Oh �rtem m�r...Gyere, ideje �gyba b�jnod...-fogja meg Asenath kez�t.

-Ok���! Sziaaaa! –integet � is Hortitifnek, majd indul Su kez�t fogva.

Hortitif visszainteget, de tov�bbra is a padon marad. /Ha k�zelebb tudn�k ker�lni...ha jobb lenne a kapcsolatom Suval, akkor tal�n lenne es�lyem Thiti k�zel�be is f�rk�zni, de �gy? M�g csak r�m se heder�t! Mit csin�ljak? Mit tehetn�k...?/ S�hajt felpillantva a tiszta �gre �s a csillagokat figyeli, elfek�dve a padon.

A reggeli nap m�ris �rasztani kezdi a h�s�get a kop�r, sivatagos t�jra. Sugarai mindenhova el�rnek �s bekukkantanak a s�t�tebb z�gokba is, �gy vil�g�tj�k meg Hortitif arc�t is bef�rk�zve az udvar p�lmaf�inak �ri�s levelei k�z�tt, pimasz�l egyenest a szem�be „szurk�lva” er�s f�nnyel. A fi� viszont m�lyen alszik, a tegnap esti csillagn�z�sbe belemer�lve elb�biskolt �s �taludta az eg�sz �jszak�t az udvari padon.

Anubis h�z�ban azonban �jra nagy a s�rg�l�d�s, hisz �rkez�ben vannak v�gre az utols� vend�gek is az �sszej�vetelre! K�zt�k az eg�sz felhajt�s d�szvend�ge: az ifj� herceg is, h�s�ges k�s�r�je, aki egyben test�re �s tan�rn�je is, Sohaila t�rsas�g�ban! Maga Sohaila sz�ll ki el�sz�r a j�rm�b�l, k�rbe pillantva, mintha ellen�rizn� a terepet, azt�n megfogva a herceg kez�t, seg�t neki kisz�llni az aut�b�l: -Erre �rfi...

A kocsihoz siet� szolg�k, mind fejet hajtva fogadj�k a korokodil Istenn�t, nem csak az�rt mert tisztelik, elv�gre Sobek l�nya, hanem az�rt is mert tartanak is t�le egy kicsit, ahogy a felmen�j�t�l is! A m�sodik fejhajt�s m�r a herceg miatt k�vetkezik, azt�n igyekeznek v�delmezve k�vetni �ket be a piramisba, ahol m�ris a h�zigazda szem�lyesen fogadja �ket. Mellette pedig Sobek, aki r�gt�n �t�leli l�ny�t!

-Oh apa!...Mit keresel te itt? –Sohaila kicsit zavarba j�n, de � is �t�leli.

-Sz�p...h�t �gy �r�lsz nekem? –morran fel Sobek elh�z�dva kicsit t�le, de azt�n elvigyorodik. –Hi�nyozt�l Sohi...Term�szetesen itt kellett lennem, elv�gre Anubis b�csik�d szak�csa kiv�l�an f�z. –nevet.

-Te is. –most m�r Sohaila is mosolyog, azt�n Anubisra pillant �s tisztelettud�an biccent fej�vel: -Anubis...elk�s�rtem Imenand herceget, ahogy k�v�ntad.

-Helyes, l�tom j�l v�gzed a munk�d. Ap�d nagyon b�szke r�d, m�g akkor is ha folyamatosan jajvesz�kel, hogy hi�nyzol neki. –felnevet Anubis is �s fejcs�v�lva n�z Sobekre, majd a hercegfi fel�.

-Nem is szoktam jajvesz�kelni...-h�rd�l egyet Sobek, de azt�n b�szk�n megveregeti Sohaila v�ll�t.

Imenand eddig csendben figyelte �ket, kicsit megillet�dve, mivel eddig nem volt alkalma tal�lkozni egyik Istennel sem szem�lyesen.

Sohaila most Imendandhoz fordul: -Imenand �rfi, � az �desap�m Sobek, �s � Anubis, akit a te �desap�d is szolg�l, �gy l�nyeg�ben te is az � szolg�lata al� tartozol.

-�rvendek a tal�lkoz�snak, hatalmas Istenek. –f�lt�rdre ereszkedik, al�zatosan hajtva le fej�t el�tt�k.

Anubis f�loldalas mosolyra h�zza sz�j�t, m�g Sobek �jra vigyorog: -J�l be vagy tan�tva k�ly�k, gondolom ap�d keze van a dologban...Na Sohi, mes�lj m�r valamit, hogy megy sorod?

-Bocs apa, el�bb el kell k�s�rnem az �rfit a szob�j�ba, ut�na besz�lgethet�nk, ha szeretn�d...

-Hagyd csak, majd egy szolga megteszi! El�g biztons�gos a h�zam, ne agg�dj emiatt, Sohaila. –Anubis mosolyogva n�z r�, majd csettint ujj�val �s m�ris egy szolg�l� terem mellette.

Imenand meglep�dve pillant a szolg�l�ra, majd Sohaila ut�n, akit k�zben apja karj�n�l fogva vezet ki a teremb�l: -Sohi...? De �n...

Sohaila agg�dva pillant h�tra v�lla f�l�tt Imenandra, de k�nytelen Sobek markol�s�nak engedni �s els�t�l vele.

-J�jj�n Imenand �rfi, induljunk, megmutatom a szob�j�t. A csomagokr�l m�r gondoskodtunk. –sz�lal meg a szolga ism�t meghaj�lva el�tte, azt�n indul is fel egy sz�les l�pcs�n ami a fogad�teremb�l start�l. Imenand bizonytalankodva pillant ut�na, azt�n Anubisra, aki b�lint�ssal j�v�hagyja, hogy „mehet”, �gy siet�sen vezet�je nyom�ba ered, hogy nehogy lemaradjon.

Imenand hamarosan egyed�l tal�lja mag�t egy t�gas, de ann�l pomp�sabb szob�ban. Minden �zl�sesen �s k�nyelmesen van berendezve, egy asztalk�n t�lban gy�m�lcs�k is sorakoznak egy kancs� j�gkock�kkal teli h�s�t� ital mellett. A falon sz�les k�perny�j� TV �s m�g egy konzol j�t�k is hever el�tte a f�ld�n a tvhez csatlakoztatva. J�l l�tszik, hogy Anubis itt is mindent el�re elint�zett �s gondoskodott, hogy az este f� vend�ge otthonosan �rezze mag�t! Imenand k�v�ncsian n�zel�dik a szob�ban, els� sorban szem�gyre v�ve a konzolt �s a mell� szolg�ltatott j�t�kokat. /Ezeket m�r mind j�tszottam...ez kicsit uncsi./ Fels�hajt �s f�lrerakva a j�t�k dobozokat egy hever�h�z l�pked le�lve r�, majd elny�lva rajta felk�ny�k�l a karf�ra. /Vajon Sohi meddig marad el? B�r az apuk�ja biztos sok�ig lefoglalja. Unatkozok...Nincs itt semmi �rdekes.../ Megint s�hajt egyet �s el�veszi mobiltelefonj�t amin p�ty�gni kezd, �s m�ris indul egy j�t�k applik�ci� hangja.

Odakint az udvaron, a ragyog� �gitest f�nye egyre er�sebben „t�madja” a helysz�nt, �s v�g�lis csak gy�zelmet arat Hortitif f�l�tt is, aki meg�bred szemeit d�rzs�lgetve �s �s�tva ny�jtozkodik a padon. Pont ekkor l�pked ki az ajt�n Thiti is, h�l�k�nt�sben van. Mosolyogva pillant fel az �gre, majd kez�vel erny�t tart szemei el�, hogy a napsugarak ne vak�ts�k el teljesen, azt�n nyugodtan, k�nyelmes l�ptekkel indul a medenc�hez. Meg�ll a partj�n �s l�b�t leny�jtva, l�bujj�t a v�zbe dugja kicsit. /Hmm t�k�letes a v�z! K�r, hogy Su nem j�tt le, de ilyen az mikor a sz�rnynek kish�ga van, k�nytelen vele foglalkozni.../ B�logat �nmag�nak j�v�hagyva �ll�t�s�t, k�zben sz�th�zza mag�n a k�nt�st, alatta egy csinos s�t�tk�k bikini van, kis aranysz�n� k�vecsk�kkel d�sz�tve �s n�h�ny l�nccal is. /Szerencs�s vagyok, hogy nekem nincs testv�rem. El�g baj van �gy is a sok idi�ta szolg�val, akik fel�rnek egy gyerekkel...ha nem kett�vel!/ Ledobva mag�r�l a k�nt�st, �jra megvizsg�lja a vizet, most m�r leguggolva �s kez�vel mer�tve bel�le.

Hortitif k�zben a padon �lve, m�r j� ideje �szrevette a l�nyt, most l�legzetvisszafojtva figyeli. /Te szent Ra! Annyira gy�ny�r�.../ Gyorsan leveszi szem�veg�t �s megt�r�lgeti a lencs�ket, hogy jobban l�sson, azt�n m�ris visszarakja, nagyot nyelve, ahogy Thiti k�zben v�gre bem�szik a v�zbe. /Hjaj! Mi lesz ha �szrevesz??/ Ijedten k�szik le a padr�l �s besurran az egyik p�lmafa m�g�, ahonnan �vatosan leselkedve tov�bbra is szemmel tartja a v�zben �szk�l� l�nyt. �szre sem veszi, hogy az udvar m�sik v�ge fel�l �rkezik Sohaila �s Sobek.

-T�ls�gosan szigor�an nevelik azt a k�lyk�t! Mi az, hogy m�g bar�tai sincsenek, csak te? –mordul Sobek.

-Pedig �gy van...tapasztaltam...Imhotep nem a legkedvesebb alak akivel valaha tal�lkoztam. Nem �rtem mi�rt nevelteti �gy az ifj� herceget, de ez nem az �n dolgom, csak v�gzem a r�m b�zott feladatot.

-Imhotep egy szarh�zi!...Veled ugye rendesen viselkedik? –Sobek gyanakv� pillant�ssal f�rk�szi l�nya szemeit. –Ugye nem kezdett ki veled?

-Jaj apa, ne l�gy m�r ilyen tusk�! –morran r� Sohaila �sszeh�zva szem�ld�k�t. –Ha megtenn� se foglalkozn�k vele! Nekem kiz�r�lag Imenand �rfi v�delme �s kik�pz�se a c�lom, m�s nem sz�m�t.

Az ut�bbi p�r mondat hangoss�ga miatt Hortitif is feleszm�l, ijedten kapja h�tra fej�t a zaj ir�ny�ba, de m�r k�s�, mert tekintete egyenesen tal�lkozik az apa-l�nya p�ros�val.

-Oh...h�t itt vagy Hortitif, ap�d m�r keresett, mert nem volt�l a szob�dban.

-�-�-�h ��-�n...-ijedt pofival pr�b�l valami ments�get felhozni, de csak m�g jobban megr�m�l amikor Thiti meg�ll mellette �s megsz�lal: -�dv�zletem...

-�dv, Thiti, Hortitif...-Sohaila mindkett�j�k fel� biccent egyet kifejez�stelen arccal.

Sobek �sszeh�zza szemeit. /Itt valami b�zlik nekem...hogyhogy nem volt a fi� a szob�j�ban, azt�n most itt kettesben vannak Thoth l�ny�val?/

Thiti kicsit tan�cstalanul pillant Sohailar�l Sobekre, majd Hortitif fel� fordul. /Sz�rnyen k�nos ez a csend! T�nyleg nekem kell mindent csin�lni??/

-Ha gondolj�tok... csatlakozhattok hozz�m a medenc�be, nagyon kellemes a v�z...-int a medence fel� k�nos mosollyal, majd indul is vissza a v�zhez. /Egyik jobb, mint a m�sik...Mi a fen�t keresnek ezek itt egy�ltal�n ilyenkor? Komolyan nincs jobb dolguk??/

Hortitif nagyot nyelve pillant Thiti ut�n, majd vissza Sobekre, azt�n Sohailara: -A..ha a-akarj�tok...?

-K�sz nem. –Sohaila indul tov�bb hat�rozott l�ptekkel. /Azzal a ribanccal biztos nem!/

Sobek tekintete is Thitit k�vette eg�szen a medenc�ig, majd vigyorogva n�z Hortitifre: -Sok szerencs�t fiam, ahogy l�tom kelleni fog! –bar�ts�gosan v�g egyet a fi� h�t�ra, aki ett�l a „legyint�st�l” szinte hasra esik, majd indul l�nya ut�n.

Hortitif, miut�n visszanyerte egyens�ly�t, p�r pillanatig t�tov�zva �lldog�l, hogy most mit tegyen? Azt�n v�g�lis a medence sz�l�hez s�t�l, ahol Thiti ism�t a v�zben �szk�l. Thiti felpillant r�, k�zelebb �szva a medence sz�l�hez: -Nem j�ssz be?

-Ne-nem tu-tudok, mert nincs f�rd�-�h-ruh�m...-sz�gyenl�s mosollyal le�l az�rt a medence sz�l�re, bele l�gatva l�bait a v�zbe.

-�h �rtem, k�r. –viszonozza a mosolyt, b�r kev�sb� lelkesedve azt�n pimasz, kih�v�an folyatja. –Tudod, lehet an�lk�l is...

-M-mi-mi-micsoda?! –Hortitif elv�r�s�dik, m�g cs�r�t is t�tva felejti.

Thiti kuncogva legyint egyet: -Felejtsd el...Mit csin�lt�l itt kint egyed�l? Mert nem vel�k j�tt�l az biztos.

-Mi�rt va-vagy olyan bi-bi-biztos? –m�sfele pillant, ker�lve a l�ny tekintet�t, m�g mindig zavarban van.

Thiti felnevet: -Ezt nem komolyan k�rdezed igaz? Nem valami kellemes t�rsas�g sem Sobek, azt�n pl�ne nem a l�nya, c�hh...

-Ha-haragszol r� valami�rt?

-Csak nem b�rom, mert olyan fennhordja az orr�t...-v�llat von, k�zben felk�ny�k�l a medence sz�l�re. –Te tal�n j�ban vagy vele? Esetleg...tetszik neked? –gonoszk�s mosoly.

Hortitif meglep�dve pillant r�: -Ne-nem! De-dehogy!!

-Oh, pedig ahogy l�tom nem vagy k�z�mb�s ir�nta, amilyen hevesen pr�b�lod tagadni...meg azt�n, hozz�m sem akarsz csatlakozni egy kis pancsol�sra...-j�t�kosan ujj�val k�r�ket rajzolgat az udvari homokba, majd Hortitif ir�ny�ba p�ck�l egy kisebb k�vet.

-T�-t�vedsz, csak megle-lep�dtem...Neke-kem m�s te-tetszik. –halv�nyan pirul ism�t m�sfele pillantva.

-Hmm igaz�n? �s ki az? Esetleg ismerem? –k�v�ncsi fejjel figyeli Hortitif reakci�j�t, aki v�lasz helyett csak b�lint egyet, de tov�bbra sem n�z Thitire. -Csak nem k�zeli ismer�s az? –Thiti most sokat sejtet� hangon sz�lal meg huncut pofival.

Hortitif v�gre fel�je fordul, szem�ben �szintes�ggel keveredett gyeng�ds�g csillog: -Thi-ti...�..�n m�r r�-r�g�ta mo-mondani a-akarok valamit, csak m�g ne-nem volt al-

-Hah��!! Thiti! –az ajt� ir�ny�b�l Ankhesenamun hangja zend�l fel.

Thiti �s Hortitif egyszerre kapj�k fel fej�ket a hang ir�ny�ba, ahonnan m�ris rohanva �rkezik Asenath is: -Thiti! Thiti! Megn�zz�k a herceget?!

-Mir�l dum�ltok ti itt kettesben? –�rkezik Su is Asenath ut�n gonoszk�s mosollyal n�zve r�juk.

-Oh csak Hortitif akarta �pp elmondani, hogy-

De Hortitif f�lbeszak�tja, hamar l�bra pattan: -Ho-hogy elfe-felejtettem megfelel� �-�lt�zetet ho-ho-hozni! �gy m�-m�r megyek is! –k�nosan vigyorogva elsiet a l�nyok mellett, gyorsan be az udvarr�l a piramisba. /M�r megint! Csak �n lehetek ilyen szerencs�tlen?/

-Mi volt ez az eg�sz? –Su meglep�dve n�z Hortitif ut�n, majd Thitire. –Mit mondt�l neki, hogy �gy megfutamodott?

Thiti gonosz mosollyal kim�szik a medence sz�l�re �lve: -Azt hiszem m�r majdnem siker�lt kider�teni, hogy ki is tetszik neki val�j�ban. K�nny� pr�da, egykett�re megt�rhet� csak kicsit sarokba kell szor�tani...-l�baival a vizet „rugdossa” k�zben.

-�s van m�r �tleted hogyan?

-M�g nem tal�ltam ki pontosan, de t�r�m a fejem estig.

-Naaa! Ne h�zz�tok m�r az id�t! L�tni akarom milyen az a herceg! –Asenath Su kez�t r�ngatva toporog.

-J�, j� megy�nk...Te j�ssz? –Su indul be, Asenath m�ris el�re rohan.

-Azt hiszem kihagyom most, gondolkodni akarok, meg azt�n gyerekek...-szemforgat�s, de mosolyog. –Meghagyom neked a sz�rakoz�st, k�s�bb tal�lkozunk!

-Rendben!

A l�nyok, egy kis k�rdez�sk�d�s ut�n, hamar megtal�lj�k Imenand szob�j�t, ami el�tt k�t �r is �lldog�l. A hercegn�k �rkez�s�re mindketten fejet hajtanak �s esz�k �g�ban sincs �tjukat �llni. Asenath k�v�ncsian, m�r-m�r csod�lva n�z az ajt�ra, mik�zben Ankhesenamun bekopog.

-Tess�k! –hallatszik odabentr�l.

-Ez m�r �?? –Asenath izgatott pofival n�z fel n�v�r�re, de nem v�rva meg a v�laszt m�ris benyit �s a szob�ba igyekszik, k�rbe pillantva, azt�n meg�llapodik a hever�n �ld�g�l� Imenandon.

Su bel�p ut�na becsukva az ajt�t, � is Imenandra n�z, majd elmosolyodik: -Oh, de cuki vagy...Szia!

Imenand �rtetlenkedve figyeli �ket, hol egyikre, hol a m�sikra pillantva: -Sziasztok...

-Te igazi herceg vagy?? –Asenath m�ris mellette terem a hever�n, k�zel haj�lva, f�rk�sz� szemekkel vizsg�lva Imenand arc�t, ruh�it stb. –De hol a hajad? A hercegeknek nem hossz� hajuk van??

Imenand ijedten h�z�dik el t�le: -Igazi vagyok! De te ki vagy...?!

-Asenath ne t�madd m�r le �gy szeg�nyt! –Su k�nos mosollyal l�pked a hever�h�z �s elh�zza h�g�t kicsit, majd le�l mell�. –Bocs�nat, a h�gom m�g csak 5 �ves �s nem tudja hogy kell viselkedni rendesen...

-Naaa! Ez hazugs�g! –Asenath duzzogva pillant n�v�r�re, de helyet foglal t�relmesen.

-Az �n nevem Ankhesenamun, de csak sz�l�ts Sunak. –mosolyogva pillant Asenathra, azt�n vissza Imenandra. –� meg Asenath.

-�n Imenand vagyok...ti Anubis gyerekei vagytok igaz? Hasonl�totok r�...-most m�r kicsit nyugodtabban �l szemben vel�k. –Sohi eml�tette a nevetek azt hiszem...

-Imenand, nagyon sz�p neved van! Igen, Anubis az ap�nk, Sohi meg gondolom Sohaila igaz? � is rokonunk. –b�logat Su.

-T�nyleg? –mosolyodik el v�gre. –Most az apuk�j�val ment el valahova �s engem magamra hagyott...-motyogja.

-Nyaj, te szeg�ny �rva fi�cska! –kuncog. -Oh...szerintem h�vhatn�nk t�ged Iminek! Az olyan aranyos �s illik is hozz�d! –felnevet, majd mosolyog.

-Imi..? �n? Aranyos? –Imenand meglep�dve pislog, majd halv�nyan elpirul.

-Juj de j�! Imi! Imi! –Asenath, aki eddig csendben figyelt, felnevet taps�lva. –De mi�rt nincs hajad?

-Asenath, nem illik ilyet k�rdezni!

-Csak...apa nem szereti, ha van hajam...neki sincs. –v�llat von.

-Imhotep is j�n majd az esti fogad�sra igaz?

Imenand b�lint: -�h�m...azt mondta ez fontos l�p�s sz�momra a feln�ttek vil�g�ba. Nem magyar�zta el pontosabban...

-���h! Nem csak aranyos vagy de m�g okos is! –Su vigyorogva haj�l hozz� �s j�t�kosan megcs�pi a fi� arc�t, aki erre ism�t meglep�dve pislog, de azt�n elmosolyodik.

-Mondok �n valamit: ahelyett, hogy unatkozn�l, mi�rt nem j�tszotok valamit Asenathal? L�tom apa hozatott neked konzol j�t�kokat is...

-J�tszunk! J�tszunk! –Asenath boldogan pattan fel �s megfogva Imenand kez�t h�zza a f�ldre a konzol mell�.

Imenand lecs�ccsen a konzol el� �s bekapcsolja: -J� de milyen j�t�kot? Melyiket szeretn�tek?

-Valami puffogtat�sat! –Asenath n�zegetni kezdi a v�laszt�kot.

-Jaj �n nem �rtek ezekhez, ez nekem t�l magas. –Su mosolyogva �ll fel a hever�r�l �s indul ki a szob�b�l, �t k�zben j�t�kosan megsimogatja Imenand buksij�t. –De biztos vagyok benne, hogy te ebben is profi vagy m�r!

Imenand pirulva pillant ut�na �s a l�ny m�g�tt becsuk�d� ajt�ra. /K�r, hogy � nem marad, pedig olyan kedves...�s sz�p is.../

-Hah��! J�tszunk m���r! –Asenath oldalba b�kd�si.

-T�relmetlen vagy...-Imenand v�zcseppel n�z r�, de az�rt elind�tja a j�t�kot, amit Asenath v�lasztott.

A nap hamar elrohan, a rengeteg k�sz�l�d�s meghozza gy�m�lcs�t, mivel Anubis palot�j�ban csak am�gy ny�zs�gnek a k�l�nb�z� Istens�gek �s ut�djaik. Mindny�jan egy hatalmas teremben gy�ltek �ssze �s a zsivalyb�l �t�lve j� a hangulat is. A h�tt�rben halk egyiptomias zene sz�l, amire senki sem figyel, mert a leveg�t ink�bb az izgatotts�g �s k�v�ncsis�g t�lti be: az ifj� herceg v�gre bemutatkozik! De addig is, mindenki tr�csel�ssel van elfoglalva vagy �pp fogyaszt valamit a rendelkez�sre �ll�, v�gtelennek t�n� b�f�b�l: mindenf�le finoms�g el��telekb�l �s gy�m�lcs�kb�l, na meg az �dessz�j�ak kedv��rt sok s�tem�ny �s egy�b kr�mes, habos falat! A f��telt �s egyebeket k�s�bb szolg�lj�k fel, mikor a sz�rnyek m�r asztalhoz �ltek.

Imhotep is meg�rkezett m�r a d�lut�n folyam�n, de fi�val m�g nem tal�lkozott, most komor �br�zattal �rkezik a terembe, Anubishoz igyekezve. Anubis �pp Serket Istenn�vel besz�lget, mellette Ankhesenamun �ll d�szes, �kszerekt�l csillog� �lt�zetben �s mosolyogva b�logat.

-Anubis Nagyuram...eln�z�st a zavar�s�rt...-sz�l�tja meg Imhotep, amint oda�r, fejet hajtva el�tt�k.

-Imhotep, valami gond van? –Anubis k�rd�n pillant r�, kez�ben egy poh�r italt tart.

K�zben Serket is mosolyogva pillant a f�papra: -J� est�t.

-Csak...v�lthatn�nk n�h�ny sz�t n�gyszemk�zt? –Anubis szemeibe pillant, majd ideges mosollyal b�lint Serket fel�: -J� est�t...

-Mondd csak, nem kell titkol�zni. Mir�l van sz�?

-Hmm...nem tal�lom Imenandot.

Anubis meglep�dve pislog: -Nem tal�lod a fiad? Az meg hogy lehet?

-Asenathal volt utolj�ra a szob�j�ban. –sz�l k�zbe Su.

-�s az mikor volt? –Anubis l�ny�ra pillant.

-�h h�t...m�r el�g r�gen. –Su k�nos mosollyal pillant m�sfele.

-A szob�ja �res...Mint �rtes�ltem, Sohaila az apj�val t�lt�tte a napot. Az ajt�n�l �ll� �r�k azt mondt�k, hogy elhagyta a szob�t a fiatal hercegn� t�rsas�g�ban, de nem t�rt az�ta vissza...Sohaila m�r a keres�s�re indult…-Imhotep komoly fejjel pillant Sur�l Anubisra.

-Itt kell lennie a h�zban...-sz�lal meg most Serket. –Biztosan egy�tt j�tszik valahol a hercegn�vel...

-Su, mi�rt hagytad magukra �ket?! –Anubis szigor� tekintettel n�z ism�t l�ny�ra.

-Nem az �n hib�m! Mi�rt vannak ott azok az idi�ta �r�k?? Na �s Sohaila??

-Hallgass! –morran vicsor�tva r�. –Ink�bb menj �s keresd meg a h�god �s a herceget! Mindj�rt kezd�dik a cerem�nia!

Ankhesenamun s�rt�d�tten t�vozik �s kimegy a teremb�l indulva a folyos�n. /Micsoda megal�ztat�s! Hogy besz�lhet velem �gy apa mindenki el�tt?? M�gis h�ny �vesnek n�z? Mi vagyok �n b�biszitter?!/ Hamar meg�rkezik Thiti szob�j�hoz �s kopog�s n�lk�l benyit. A szoba azonban �res.

-Thiti?? –pillant k�rbe csip�re tett k�zzel. /Hova a fen�be lett? Seg�thetne keresg�lni...lehet m�r a teremben van? De mi�rt nem keresett meg engem akkor?/

Ek�zben a k�t kis elveszett b�r�nyka, egy sz�p t�gas szob�ban n�zel�dik, ami �gy van berendezve ak�r egy igazi m�zeum! Rengeteg �vegfal� szekr�ny sz�p sorban elrendezve, olyan m�don, hogy b�r k�zel vannak egym�shoz, m�gis akkora a hely, hogy k�rbe lehessen j�rni �ket, megcsod�lva a benn�k ki�ll�tott t�rgyakat, vagyis m�kincseket. A falak ment�n is tele van az eg�sz polcokkal �s �llv�nyokkal, amiken v�z�k, szobrok �s hasonl�k szeml�lhet�k meg.

-L�tod?? Mondtam �n, hogy sok itt a kincs �s igazam volt! –Asenath vigyorogva forog k�rbe. –Valld be, hogy nem hitt�l nekem, de igazam volt!

-Olyan sok minden van itt...-Imenand �mulva n�z k�rbe �s indul a sorok k�z�tt b�m�szkodva. –Honnan van ez a sok cucc?

-Onnan, hogy apuk�m gazdag beee! –Asenath ki�lti nyelv�t, majd kuncog �s elszalad Imenand mellett, azt�n nem messze t�le meg�ll szembefordulva vele. –Apa nem mindenkit enged ide be, csak nagyon ritk�n, mert tilos!

-Tilos? Mi�rt? –Imenand pislogva �ll meg len�zve r�. –Akkor �n se lenne szabad itt legyek?? –ijedt fej.

-Nem tudom mi�rt tilos, de tilos, sz�val cssss! –ujj�t ajkai el� emeli huncut pofival, majd cuki mosoly. –�n megengedtem neked, mert a bar�tom vagy! Igaz...?

Imenand sz�ra nyitja sz�j�t, de a folyos�r�l hangok hallatszanak, ahogy egyre k�zelebb j�nnek.

-J�n valaki! –Imenand megr�m�lve gyorsan legugg�l, k�zben megragadja Asenath kez�t �s leh�zza maga mell� a f�ldre, intve neki, hogy maradjon csendben. Asenath sz�j�ra tapasztja kezeit �s f�leit hegyezi, ahogy kiny�lik az ajt�...

-...nem �r�nk most erre r�! K�s�sben vagyunk! –Thiti l�p be a szob�ba Hortitif t�rsas�g�ban, aki kez�t fogva vezeti be.

-Tu-tu-tudom, csak mo-mondani a-akartam...

-Hortitif, most komolyan?! Nem lehet olyan fontos, minthogy id�ben a cerem�ni�ra �rj�nk, mert ap�m ki fog ny�rni, ha elk�sek! –idegesen r�zza le mag�r�l Hortitif kez�t.

-Thi-thi-thi-ti, csa-csak hallgass v�gig, k�-k�rlek! –emeli fel kezeit v�dekez�n. –�-�g�rem, nem ta-ta-tart so-sok�ig.

-Azt k�tlem...-elh�zza cs�r�t �s �sszefonja karjait, de �ll figyelve a fi�t. –Mi t�rt�nt a szem�vegeddel egy�bk�nt? –felh�zza f�l szem�ld�k�t.

-A-az nem fo-fontos most! Iz�…m�...m�r...nagyon-na-nagyon r�g a-akartam mo-mondani ezt...-nyel egy nagyot, megnyalva cs�r�t.

-A l�nyeget mondd! –Thiti idegesen dobbant egyet l�b�val.

-�-�n...Thi-thi-ti...-elpirul keresve a szavakat, a f�ldre pillant.

Thiti figyeli, majd elkerekednek szemei �s els�pad, ahogy leesik neki mir�l is lehet sz�. Hirtelen megsz�lal fej�ben Ankhesenamun hangja: /” Nem �n! Hanem te!”/

-...sze-sze-szeret-

Imenand hangosan t�sszent egyet a por miatt, ijedten kapja sz�ja el� kez�t, de m�r k�s�. Thiti meglep�dve kapja fel fej�t, Hortitif �gyszint�n.

-Van itt valaki…! �n lel�ptem! –Thiti zavarodottan fordul meg �s l�p az ajt�hoz, de Hortitif elkapja egyik karj�t.

-V�-v�rj!

-Eressz el!

-K�-k�rlek...

-Nem hallottad?! Eressz m�r!! –Thiti d�h�sen eltasz�tja k�t k�zzel megl�kve Hortitifet, aki ett�l a mozdulatt�l hirtelen elvesz�ti egyens�ly�t �s h�traesik, neki egy szobrot tart� �llv�nynak, reflexb�l pedig mag�val h�zza Thitit is. Hortitif a f�ldre zuhan �llv�nyost�l szobrost�l, Thiti pedig ijedt�ben megkapaszkodik az egyik polcban, amit sikeresen kiszak�t a falb�l, azzal egy�tt �rkezik Hortitifre, a f�ldre. Szempillant�snyi id� alatt ripity�ra t�rik egy vagyon, hangos cs�r�mp�l�ssel. A gyerekek ijedten rohanni kezdenek, ki a szob�b�l, de az ajt�ban �ssze�tk�znek Anubissal �s n�h�ny k�s�r�j�vel, k�zt�k a sz�ban forg�k sz�leivel is.

-Mi folyik itt?! –harsan fel Anubis d�h�s hangja, a s�ri csendben.